A Google álláspontja az internet jelenlegi helyzetéről finoman szólva is ellentmondásos. Vajon a web virágzik, vagy éppen összeomlóban van? A cég egy új jogi beadványban meglepő kijelentést tett.
A Google hamarosan ismét bíróság elé áll, hogy meggyőzze a bírót: ne kelljen feldarabolnia hirdetési üzletágát. Az év elején elveszítette a hirdetéstechnológiai trösztellenes pert, most pedig a bíróságon múlik, milyen jogkövetkezményeket szabnak ki. A Google válaszában az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának javasolt intézkedéseire egy sokkoló állítással élt: „A tény az, hogy a nyílt web már most is gyors hanyatlásban van.”
A vállalat szerint, ha el kellene adnia az AdX piacterét, az felgyorsítaná azoknak a weboldalaknak az összeomlását, amelyek hirdetési bevételekre támaszkodnak. Ez az egyik oka annak, hogy a Google elutasítja a kormány kérését. Korábban a minisztérium a Chrome böngésző leválasztását is megpróbálta elérni a keresési trösztellenes perben, de akkor a bíró ezt elutasította.
A Google hirdetési üzletága az internethasználat egyik meghatározó erejévé vált. A weboldalak kénytelenek alkalmazkodni a Google keresési és hirdetési szabályaihoz, mert nincs valódi versenytárs. A bíróság ebben az ügyben úgy ítélte meg, hogy a Google az AdX piactérhez kötött hirdetési szolgáltatásokkal elfojtotta a rivális technológiák terjedését, és így előnyben részesíthette saját rendszereit az aukciókban.
Közben a felhasználók egyre elégedetlenebbek az AI-alapú keresésekkel, a Google viszont azt állítja: az emberek szeretik az AI-keresést, és ugyanannyi kattintás érkezik a webre, mint korábban. Most, hogy a hirdetési bevételek kerültek veszélybe, hirtelen már a „gyors hanyatlásról” beszélnek. Ez a szeptember 5-i beadvány ötödik oldalán is szerepel.
Egy friss, a Pew Research Center által készített elemzés szerint az AI-keresési összefoglalók drasztikusan csökkentik a webes forgalmat. A Google vezetői ezt vitatják, és azt mondják: a kattintások „viszonylag stabilak”. Úgy tűnik, a Google egyszerre próbálja mindkét álláspontot képviselni.
Reklámok és a nyílt web
A Google szerint félreértelmezték a beadvány egy „kiragadott” mondatát. Állításuk szerint a szöveg nem a nyílt webről általában, hanem kifejezetten a nyílt webes hirdetésekről szólt. A cég szerint a nem nyílt webes reklámfelületek – például a csatlakoztatott tévés és kiskereskedelmi hirdetések – növekedése a nyílt webes hirdetések rovására megy.
Még ha így is van, ez nem mentesíti a Google-t. A vállalat saját adatai szerint az applikációkban megjelenő hirdetések messze a leggyorsabban növekvő szegmens, miközben a nem közösségi és nem videós tartalmakra fordított idő stagnál vagy csökken. Emiatt a nyílt webes hirdetések bevételei is visszaesnek.
Ha a weboldalakon megjelenő hirdetések nem hoznak nagy pénzt, a Google érdekei is változhatnak. Lehet, hogy jobban megéri az embereket a saját platformján tartani, ahol az AI-eszközeikkel érintkeznek.
A Google ugyanakkor azzal érvel: a keresőrobotjaik 2023 óta 45 százalékkal több indexelhető tartalmat találtak, ami szerintük azt bizonyítja, hogy a web egészséges. Csakhogy nem tudjuk, pontosan milyen tartalomról van szó – jó eséllyel AI-generált anyagokról.
A kérdés tehát az: ha a hirdetők már nem látnak értéket a nyílt webben, vajon tényleg állíthatjuk, hogy a web „virágzik”, ahogy a Google szokta mondani? Vagy inkább arról van szó, hogy a hirdetések nem tudják fenntartani a rendszert? – írja az Ars Technica.
Kép forrása: The Verge
Leave feedback about this