Az AI világában sosem látott ütemű beruházások zajlanak, de a helyzet nem fekete-fehér. Míg az AI-szoftverek napról napra gyorsabban fejlődnek, az adatközpontok felépítése és üzemeltetése éveket vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy mire ezek az óriási központok üzembe állnak, rengeteg minden változhat az energiaellátásban, a félvezetők tervezésében, vagy akár az infrastruktúra egészében.
A legnagyobb techcégek elképesztő összegeket mozgósítanak. Az Oracle és az OpenAI a “Stargate” projekt keretében 500 milliárd dollárt fektet be AI-infrastruktúrába, a Meta pedig a következő három évben 600 milliárdot költ hasonló célokra. A volumen önmagában is lenyűgöző, de a kérdés az, hogy lesz-e rá valódi kereslet. Egy friss McKinsey-felmérés szerint bár szinte minden megkérdezett cég használ valamilyen AI-eszközt, a tényleges üzleti hatás még minimális. A legtöbben egyelőre “várunk és figyelünk” üzemmódban vannak – vagyis a tényleges felhasználás még messze nem éri el a befektetett kapacitást.
Az infrastruktúra sem akadálymentes. Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója szerint sok adatközpont üresen áll, mert egyszerűen nincs elég csatlakoztatható hely, vagy nem bírják a legújabb chipek energiaigényét. Míg az Nvidia és az OpenAI a lehető leggyorsabban halad, a fizikai hálózat és az elektromos rendszerek továbbra is a megszokott tempóban működnek, ami drága szűk keresztmetszetekhez vezethet.
Ezért az AI-buborék nem feltétlenül katasztrófa – de a tét óriási. A technológiai fejlődés és az infrastruktúra ritmusát össze kell hangolni ahhoz, hogy a milliárdos beruházások valóban megtérüljenek, és a kereslet lépést tudjon tartani a kínálattal. Az biztos, hogy az elkövetkező években izgalmas és kiszámíthatatlan időszak vár az AI-piacra. – írja a TechCrunch.
Kép forrása: Paddle