A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt két évben meghódította a világot, miközben rendkívüli adatközponti számítási kapacitást igényelt hogy a mindannyiunk által ismert szinte csodás dolgokat elvégezze a kérésünkre. Eddig ez a számítási kapacitás teljes mértékben a Földön alapult. De lehetséges-e racionális gazdasági oka annak, hogy ez az űrben történjen? Úgy tűnik, hogy egyesek úgy gondolják, a válasz igen, mivel egyre nagyobb az érdeklődés az űrbe telepített adatközpontok iránt.
Az űralapú adatközpontok számos előnnyel rendelkeznek a földiekkel szemben:
- az űrben rendelkezésre álló szinte korlátlan tér mennyisége,
- rengeteg lehetőség kínálkozik olyan új energia- és hűtési technológiákra, amelyek a Földön nem létezhetnek,
- egy űrbe telepített adatközpont információtovábbítási pontként való használata csökkentheti a kontinensek közötti adatátvitel késleltetését.
Térnyerés
Az adatközpontok egyik jelentős korlátja a magas helyigény, amitől azokon a területeken, ahol a legnagyobb szükség van rájuk (például a nagy lakossági központok mellett), drága is. A technológiai óriáscégek hatalmas költségvetéssel rendelkeznek az adatközpontok ingatlanjainak megvásárlásához vagy bérléséhez, és ez az összeg csak tovább fog növekedni, ahogy számítási követelményeik növekednek. Másrészt egy moduláris adatközpont felépítése az űrben, ahol minden egyes fellövés további számítási teljesítményt ad hozzá, ésszerű módja annak, hogy a vállalat hardver erőforrásait végtelenül bővítsük a fizikai hely korlátozása nélkül.
Űrhűtés
Az adatközpontok hozzáférést kapnának az űrben használt új energia- és hűtési technológiákhoz is. A közvetlenül hozzájuk csatlakoztatott napelemekkel zöldenergiát hasznosítanak, a kellően magas pályán lévők pedig folyamatos és hatékony, soha nem szűnő energiaellátást kaphatnának, függetlenül az időjárási viszonyoktól vagy a Föld forgásától. Az áramtermelő műholdak is hasonló ötletből indultak hódító útjukra, így a mögöttes technológia már létezik; bár ilyen használati esetekre még nem alkalmazták.
Sok adatközpont vízhűtő rendszert is használ. Míg a víz nehéz és drága a Föld körüli pályára juttatása, sok aszteroidán van elegendő víz ahhoz, hogy adatközpontok millióit lássa el a szükséges hűtéssel. Dél-afrikai kutatók nemrégiben megjelent tanulmánya épp ezt a folyamatot vizsgálta, és számos olyan aszteroidát találtak viszonylag közeli pályán, és évszázadokig elegendő vízzel láthatják el a keringő adatközpontokat. (Onnan az űrbeli adatközpontba eljuttatni nyilván olcsóbb, mint a Földről fellőni… – A szerk. (Sarcasm LED on))
Űrperspektíva és adatsebesség
Az űrbeli adatközpontok a Föld két pontja közötti gyors adatátvitelt is lehetővé tennék anélkül, hogy bonyolult úton továbbítanák az adatokat egyik kontinensről a másikra. Két számítógép közvetlen összekapcsolása egyszerűbb, ha van rálátás ugyanahhoz a közvetítőponthoz, például egy a Föld körül lebegő adatközponthoz. Ennek az adatközpontnak a használata az információk továbbítására a két pont között – hasonlóan ahhoz, amit a Starlink jelenleg a műholdas internettechnológiával tesz – megoldaná a késleltetési problémákat a távoli helyek között.
Akadályok
A műholdak adatátviteli sebessége nem haladja meg a modern földi technológiát, bár ez is javul évről évre folyamatosan az olyan erőfeszítéseknek köszönhetően, mint a Starlink. A hardver pályára állítása nyilvánvaló kihívást és költséget jelent. Ez a léc azonban a Starship folyamatos fejlesztésével és a csökkenő költségű kilövés képességével egyre jobb lehet. Végül, a különböző kormányok közötti koordináció, különösen a vezeték nélküli sávszélesség tekintetében, bonyolult lehet, de e koordináció nélkül a határokon átnyúló beszélgetés lehetősége erősen korlátozott.
Az említett korlátok egyike sem leküzdhetetlen, és úgy tűnik, hogy már a technológusok és a befektetők is felismerték ezt. Márciusban, a Lumen Orbit nevű cég mindössze három hónappal az alapítás után 2,4 millió dollárt gyűjtött össze, hogy adatközpontokat vigyen fel az űrbe. Az Axiom Space a Kepler Space-el és a Skyloommal is együttműködik a világ első funkcionális űrbeli adatközpontjának fejlesztése érdekében.
Ezzel a megnövekedett érdeklődéssel úgy tűnik, csak idő kérdése, hogy az MI és a számítástechnika forradalmát lehetővé tévő számítási teljesítmény egy része Föld körüli pályára álljon. De egyelőre az a kérdés, hogy ki lesz az első, aki ezt meglépi?
Forrás: itbusiness.hu
Kép forrása: dgtlinfra.com