5000 Szolnok, Muskátli u. 2/A

2 MI beszélget, ismered a viccet?

Az MI-vel ellentétben, a feladatszervező emberi kommunikáció egyik alapvető jellemzője a egy új feladat elvégezhetősége kizárólag szóbeli vagy írásos utasítások alapján, majd ennek leírása és átadása másoknak is, hogy ők is reprodukálni tudják azt. Ennek lemásolása egyelőre még meghaladja a mesterséges intelligencia (MI) képességeit.

A Genfi Egyetem (UNIGE) csapatának sikerült modelleznie egy mesterséges neurális hálózatot, mely képes erre a kognitív teljesítményre. Miután megtanult és végrehajtott egy sor alapfeladatot, a mesterséges intelligencia képes volt nyelvi leírást róla egy másik mesterséges intelligenciának, ami végre is tudta hajtani a kapott feladatokat. A különösen a robotika szempontjából ígéretes eredmények a Nature Neuroscience-ben jelentek meg.

Egy új feladat elvégzése előzetes képzés nélkül, kizárólag szóbeli vagy írásos utasítások alapján egyedülálló emberi képesség. Mi több, ha már megtanultunk egy feladatot, képesek vagyunk azt úgy leírni, hogy egy másik ember is képes legyen utánunk csinálni. Ez a kettős képesség különböztet meg minket más fajoktól, melyeknek egy új feladat megtanulásához számos pozitív vagy negatív megerősítő jelekkel kísért próbálkozásra van szükségük, anélkül, hogy képesek lennének ezt közölni a fajtársaikkal.

A mesterséges intelligencia egyik részterülete – a természetes nyelvfeldolgozás – ezt az emberi képességet igyekszik újra alkotni, olyan gépekkel, melyek megértik a vokális vagy szöveges adatokat és reagálnak rájuk. Ez a technika mesterséges neurális hálózatokon alapul, melyeket biológiai neuronjaink működése inspirált, és az a mód, ahogyan a neuronok az agyban az elektromos jeleket továbbítják egymásnak. Azok az idegi számítások azonban, melyek lehetővé tennék a fent leírt kognitív teljesítményt, még mindig kevésbé ismertek.

„Jelenleg a mesterséges intelligenciát használó társalgási ágensek képesek a nyelvi információk integrálására, szöveget vagy képet hozva létre. Tudomásunk szerint azonban még nem képesek arra, hogy egy szóbeli vagy írott utasítást szenzomotoros cselekvéssé fordítsanak le, és még kevésbé arra, hogy mindezt egy másik mesterséges intelligenciának úgy magyarázzák el, hogy az reprodukálni tudja a cselekvést” – magyarázta Alexandre Pouget, a UNIGE Orvostudományi Kar Idegtudományok Tanszékének professzora.

Az agy modell

Előzetes betanítással, a kutatónak és csapatának sikerült egy ilyen kettős képességgel rendelkező mesterséges neuronmodellt kifejleszteni. „Egy meglévő mesterséges neuronmodellből, az S-Bertből indultunk ki, ami 300 millió neuronnal rendelkezik, és előre betanították a nyelv megértésére. Ezt összekapcsoltuk egy másik, egyszerűbb, néhány ezer neuronból álló hálózattal” – magyarázta Reidar Riveland, az UNIGE Orvosi Kar Idegtudományi Tanszékének PhD-hallgatója.

A kísérlet első szakaszában az idegtudósok ezt a hálózatot úgy képezték ki, hogy szimulálja a Wernicke-területet, agyunknak azt a részét, mely lehetővé teszi számunkra a nyelv érzékelését és értelmezését. A második szakaszban a hálózatot úgy képezték ki, hogy reprodukálja a Broca-területet, mely a Wernicke-terület hatása alatt a szavak előállításáért és artikulálásáért felelős. Az egész folyamatot egy hétköznapi laptopon végezték el, az angol nyelvű írásos utasításokat pedig továbbították a mesterséges intelligenciának.

„Miután ezeket a feladatokat megtanulták, a hálózat képes volt leírni a teendőket egy második hálózatnak – az első másolatának – ezáltal az utóbbi reprodukálni tudta a feladatokat. Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy két mesterséges intelligencia képes volt tisztán nyelvi úton beszélgetni egymással”

– mondta Alexandre Pouget, a kutatás vezetője. A modell új távlatokat nyit a nyelv és a viselkedés közötti kölcsönhatás megértésében. Különösen ígéretes a robotikai ágazat számára, ahol kulcsfontosságú az olyan technológiák kifejlesztése, melyek lehetővé teszik, hogy a gépek  egymással beszéljenek.

Forrás: itbusiness.hu

Kép forrása: analyticsinsight.net