Kevésbé értelmesnek látjuk a munkánkat, és úgy érezzük, hogy a robotok csökkentik az autonómiánkat.
A cégek többsége versenyképessége növelésének lehetőségét látja a robotok bevezetésében. Egy friss tanulmány azonban most arra figyelmeztet, hogy a robotizációnak vannak hatékonyságromboló következményei is.
Egy a pandémia előtt végzett kutatás szerint a hazai gyártóipar szereplőinek többsége komoly reményeket fűzött a robotok bevezetéséhez. Közel háromnegyedük költségcsökkentést, kb. 70 százalékuk a versenyképesség és a termelékenység javulását növelését várta a lépéstől. A döntéshozók hajlamosak inkább a pozitív hatásokat hangsúlyozni, miközben az elmúlt évek kutatásaiból negatív hatások is kirajzolódnak.
A holland Groningeni Egyetem és az amerikai Colorado Állami Egyetem kutatói a Research Policy című folyóiratban publikált tanulmányukban kimutatták: a robotok csökkentik a dolgozók motiváltságát, és well-beingjét (jólét-érzését). A kutatás szerint a robotok alkalmazása jelentős mentális terhet ró azokra, akik mechanikus, repetitív munkát végeznek a gépekkel együttműködve. (A robotok iránytóinál és a nem rutinszerű munkát végzőknél nem vagy csak kis mértékben mutatható ki ez a negatív hatás.)
A kutatók elsősorban azt akarták megmérni, hogyan hat a robotizáció a munka értelmességére, azaz a robotok mellé kerülő munkavállalók mennyire tartják értékesnek, jelentősnek vagy célszerűnek a munkájukat, valamint hogyan módosítja a szociális hálózatukat, autonómiájukat, kompetenciáik önértékelését az új helyzet.
Ehhez újra elemeztek régebbi európai robotizációval kapcsolatos munkavállalói felméréseket 2010-ből, 2015-ből és 2021-ből, majd az eredményeket összevetették azzal, hogy ágazatonként hogyan változott 2010 és 2021 között a 10 ezer munkavállalóra jutó robotok száma.
Ami nyilvánvaló, és ami nem
Az nem különösebb újdonság, hogy a robotok alkalmazása az üzemekben csökkentheti az emberi interakciókat, ami rombolja a munkakapcsolatokat (és azok minden továbbgyűrűző pozitív hatását). Csökkentheti a kreatív problémamegoldás szükségességét, fölöslegessé teszi a korábban kifejlesztett készségeket. De legnagyobb veszteség a dolgozók számára, hogy csökken az autonómiájuk, hiszen lényegében a háttérben algoritmusok döntenek a feladatok végrehajtásáról.
Valószínűleg az sem okoz meglepetést, hogy a legtöbben a robotizációnak azt a következményét pozitívan élik meg, hogy a robotok kiváltják az unalmas, repetitív vagy veszélyes feladat elvégzését (pl. a katasztrófavédelem területén: túlélők keresése, romok felderítése, robbanószerkezetek hatástalanítása stb.).
Az azonban már jelentős újdonság, hogy sikerült számszerűsíteni a negatív hatásokat. A szerzők szerint amikor egy munkahelyen duplázódik a robotok súlya a folyamatokban, az alkalmazottak munkájuk értelmességét 0,9 százalékkal alacsonyabbra értékelik, valamint 1 százalékkal csökken az autonómiaérzetük is. Ez önmagában talán nem jelentős szám, de figyelembe kell venni, hogy a mintákban szereplő összes iparágban a robotizáció szintje átlagosan közel négyszeresére nőtt 2005 és 2020 között, de vannak extrém esetek is: a bányászatban például 26-szoros volt a növekedés.
A tanulmány szerint érzékenyen érintett az autóipar, ahol nagyon sok, viszonylag képzett embert foglalkoztattak, ám az utóbbi évtizedben rendkívül gyorsan nő a robotok száma. Hasonló helyzet kezd kialakulni az élelmiszer- és italiparban is. Ha utóbbi felzárkózna az autóiparhoz robotizáltságban, akkor a szektorban dolgozók 6,8 százalékkal tartanák kevésbé értelmesnek a munkájukat, és 7,5 százalékos autonómiacsökkenést élének meg. Mindennek természetesen vannak üzleti hatásai is: nagyobb fluktuáció, csökkenő termelékenység, növekvő belső feszültségek stb.
Ezt lehet ellensúlyozni, például azzal, ha a munkavállalók irányítási jogokat kapnak a robotokhoz. Ehhez azonban a dolgozók folyamatos belső fejlesztésére van szükség.
Forrás: bitport.hu
Kép forrása: etssolution-asia.com