Ahogy a vállalatok egyre inkább beépítik az MI-t mindennapi működésükbe, egy új trend is kezd kibontakozni: a cégek az érzelmi alapú MI-t használják arra, hogy chatbotjaik jobban megértsék az emberi érzelmeket.
Az érzelem alapú MI azt állítja magáról, hogy egy MI előtti technológia, a „szenzorelemzés” kifinomultabb testvére. Az érzelmi alapú MI multimodális, tehát vizuális, hang- és egyéb szenzorokat alkalmaz a gépi tanulás és a pszichológia kombinációjával, hogy egy interakció során megpróbálja érzékelni az emberi érzelmeket. Ez lehet az oka annak, ha az ügyfélszolgálati chatbot kamerahasználatot kér (hacsak nem videóalapú azonosításról van szó).
Már a nagy felhőszolgáltatók is kínálnak olyan MI-megoldásokat, amelyek hozzáférést biztosítanak a fejlesztők számára az érzelem alapú MI képességeihez, például a Microsoft Azure kognitív szolgáltatások Emotion API-ja vagy az Amazon Web Services Recognition szolgáltatása.
Az érzelem alapú MI, még ha felhőszolgáltatásként is kínálják, nem új, a munkaerőpiacon hirtelen megjelenő botok miatt azonban nagyobb jövője lehet az üzleti világban, mint valaha. Ha a vállalatok MI-asszisztenseket telepítenek, az MI-chatbotokat pedig az értékesítés és ügyfélszolgálat frontvonalába állítják, hogyan tudna egy MI jól teljesíteni, ha nem érti meg a különbséget két érzelmi reakció között?
Az érzelem alapú MI természetesen egy nagyon „szilícium-völgyi” megközelítés: technológiával próbálják megoldani azt a problémát, amit a technológia okozott az emberek közti kapcsolatokban. Még ha a legtöbb MI-bot végül valamilyen formában automatizált empátiára is szert tesz, ez nem jelenti azt, hogy ez a megoldás valóban működni fog. Bizonyos embereknek lehetnek a gépek számára értelmezhetetlen atipikus reakcióik, ráadásul egy bot működése mindig bizonyos hibahatáron belül mozog.
Ráadásul az érzelmi alapú MI használata egyes esetekben jogi aggályokat is felvethet, például egy pénzintézet esetében felmerülhet, hogy nem profilozzák-e az ügyfeleiket.
Forrás: itbusiness.hu
Kép forrása: thedailyguardian.com